Békéssy Erzsébet, az ügynökség igazgatója mesélt az egyik legújabb projectről, amelyen nagy erőkkel dolgoznak. Az elképzelések, a kivitelezések, és persze az ötletek sokoldalúsága miatt a tervezet időtartama két évre rúg, de a végeredmény magáért beszél majd.
Hogy nevén nevezzük a programot, a Határtalan zöld folyosó elnevezésű projectről van szó. Május 25-én a Kossuth-kertben található Zöld-házban ültek össze először az együttműködő partnerek és a képviselők. A programot a szatmárudvari község vezeti, ebben vállal partnerséget Csenger város önkormányzata, illetve a romániai INTERACTION 2050 Egyesület. További támogatók a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Szatmár Megyei Tanács és hozzájárulnak az összefogás sikerességéhez csengeri civil szervezetek is.
A tervezet általános célkitűzése az alsó Szamos határmenti övezeteiben található természeti örökség megőrzése, védelme és népszerűsítése az ökoturizmus és környezetvédelmi nevelő tevékenységek által, ezzel is alternatívát szolgáltatva a helyi közösségek fejlesztésére és a gyakorlati tapasztalatok integrálására más, szintén nevelő jellegű tevékenységekbe.
Békéssy Erzsébet elmondta, hogy már év elején lehetett tudni arról, hogy a projectre rábólintottak, de a szerződések aláírásáig májusig kellett várni, ezért történt, hogy csak az utóbbi egy-két hétben vált aktuálissá a tényleges munka. A résztvevők lelkesedése mindenesetre egy cseppet sem csökkent, már a hivatalos megnyitó előtt megtették az első lépést a sikeres lebonyolítás érdekében: megkezdték a Szatmár megyében élők közvéleménykutatását, hogy kiderítsék, mennyire vannak tisztában a környezetük jelenlegi állapotával.
Tudni érdemes, hogy az EU-s pályázatok megkezdésekor kötelezően felmérést kell végezni a lakosság körében, hogy a project sikeres befejezése után újra ki lehessen töltetni a kérdőíveket az emberekkel, ezzel információt szerezve arról, mekkora sikerrel zárult a munka. Alapvető hiányossága ugyanis térségünknek, hogy az emberek nem elég tájékozottak a környezetükkel kapcsolatosan.
Sokan nem tudják például, hogy a Szamos alsó folyása a Natura 2000-es övezetbe tartozik. Azok a területek sorolhatók ide, amelyek a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítják a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárulnak kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ezt azt is jelenti, hogy egy ilyen természetvédelmi területen sok esetben másként kell viselkedni, mint ahogy azt máshol megszokhattuk.
A Szamos alsó folyásában, Szatmárudvari környékén van egy holtág, amit a pályázati lehetőségnek köszönhetően szeretnének újraéleszteni. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor egy gazdag vízi élőhelyet tudnak majd kialakítani, és a környék egykori büszkeségeit, a sárga tavirózsa ültetvényeket is újra láthatjuk majd pompázni.
Ugyancsak Udvariban, a tónál ornitológiai megfigyelő állomást is ki szeretnének építeni, telepítenének egy kis szigetet, ahova a gyerekek felmehetnének, megnézhetnék a madarakat a Szamoson, és testközelből tanulhatnák meg, mit jelent a környezetünkben lenni és miért fontos, hogy vigyázzunk rá. Ha ez nem lenne elég, a Szatmárnémetiben épülő biciklihálózatot ki szeretnék bővíteni, hogy csatlakozni lehessen egy, a tó körül kiépített kerékpárútra, amivel szintén arra szeretnék sarkallni az embereket és a turistákat, hogy látogassák a környék csodáit.
Magyarországon a csengeri önkormányzat egy helyi kis tavat akar felújítani, ugyancsak ökoturizmus céljából, így nagyon hasonló elképzelések és álmok vezérlik a résztvevőket.
A tervek megvalósítására egymillió eurós keretük van a projektvezetőknek és partnereiknek, amiből 871 ezer euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó, vissza nem térítendő támogatás.